F R I S S
2 4 Ó R A


2022.01.23 19:21:29
2022.01.23 19:13:07
2022.01.23 19:11:05
2022.01.23 19:05:39
2022.01.23 19:01:46
2022.01.23 18:58:25
2022.01.23 17:46:39
2022.01.23 17:44:07
2022.01.23 17:39:20
2022.01.23 17:34:52
2022.01.23 17:31:04
2022.01.23 17:27:13
2022.01.20 12:29:44
2022.01.16 10:57:02
2022.01.16 10:48:34
2022.01.15 14:46:21
Az új Renault Twingo: Francia meló? - teszt
Az új Renault Twingo: Francia meló? - teszt
Az új Renault Twingo felemás érzéseket keltett bennem, de összességében pozitív a kép és még a gyengébb váltó ellenére is nagyon élvezetes vezetni, furikázni vele. Ha kijavítanák a hibákat, akkor a szegmens legjobb választása lehetne?

A Smart ForFour után sokat nem kellett várnom arra, hogy egy újabb hátsómotoros „csöppség” fusson be hozzám, szintén négy ajtós verzióban. Ez remek összehasonlítási alapot jelenthet azok számára, akik ezen két modell között gondolkoznak. Én pedig csak örültem, mivel mindamellett, hogy imádom a terepjárókat, a kisebb négykerekű verziókért is odavagyok.

Valamilyen szinten muszáj visszatekintenünk a múltba, ha már a Twingóról beszélünk. Túlságosan nem szeretnék nosztalgiázni, de most az első generációt venném példának, amit mindig is egy csúnya autónak tartottam, talán nem véletlenül… De ha megnézzük az első és a legújabb generáció két képviselőjét, akkor azt mondhatjuk, hogy külsőre biztosan nekik van a legtöbb közük egymáshoz. Az átmenet azonban rendkívül éles, és kicsit olyan, mintha Commodore 64-gyel és a legújabb PC-vel játszanék. Igaz, a Commodore 64-nek legalább megvolt a maga szépsége…

Az én tesztalanyom a sportcsomaggal volt felszerelve, mely szerintem a legdögösebb verziója az új családnak. Nagyon "cool" a jégfehér festésen helyet kapott fekete-piros matricacsíkok az egyedi díszítéssel és a 16 colos fekete-ezüst könnyűfém felnik. Ez a sportcsomag rettentően kihangsúlyozza az új Renault Twingo vonalait, amik szemből egyértelműen a régi modellre emlékeztetnek bennünket, de közben rögtön a totális megújulás jut eszünkbe. Érdekes, mert nem mondanám azt, hogy ez a legszebb autó, amit valaha láttam, de összességében nem tudok belekötni a vizuális világába, mivel megmosolyogtat és nagyon tetszik! Tökéletesen visszaadja a Twingo-hatást, immáron egy nagyon is szerethető külsőben.

A lekerekített formák nyilvánvalóan nem kicsit emlékeztethetnek bennünket a Fiat 500-ra, főleg oldalról. A hirtelen magasodó és csapódó tetővonal az, amitől páran Fiat 500-klünnak hívhatják a Renault új autóját, de az esetek többségében mégis a régi Twingo jut eszünkbe.

Több színösszeállításban is megnéztem az autót, és ismét csak kiderült, hogy egy szín és a sportcsomag teljesen más képet adhat az autónak. Például pirosban egyáltalán nem tetszett az összhatás, főleg az autó hátsó része, de ezzel a felszereltséggel és a jégfehér kombóval nagyon is meg voltam elégedve. Sőt, a hátul helyet kapott kisebb légterelő is értelmet nyert, amitől autó tényleg sportosnak mondható, míg ugyanaz a standard verziónál elvész.

Belső – mókás, praktikus, bejön!

Belül ugyanaz a játékos "cool" világ fogad bennünket. A Renault az elmúlt időszakban egyre bátrabb tervezést mutat a kabinokat illetően is, és érezhető, hogy a franciák mertek a színekhez és a formákhoz nyúlni, még akkor is, ha továbbra is csak a szokványos, jobb minőségű műanyagokról beszélünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne oszthatnánk ki fekete pontokat a belső teret és kialakítást illetően. Kezdjük is akkor azokkal a részekkel, amiket elhagyhattak volna a szakemberek.

A kormány például fogásra nagyon jó és méretet is eltalálták, miközben az egyszerűség érvényesül rajta. Az összhatáson azonban sokat rontanak a bumszli kezelőgombok, amik tényleg ormótlanul képesek mutatni. Szerencsére a kormány mögött helyet kapott kezelőkart nem gyakran látjuk… Érthetetlen, hogy ennél a kisautónál miért vették át a batárnak ható kart, ami enyhe túlzással nagyobb, mint maga az autó… Messze ideálisabb lett volna, ha ezt a felületet a kormányon alakítja ki a Renault, és egyszerűbb gombkezeléssel. Ha valami, akkor ez biztosan nem tetszik a Renault-ban… Ami még negatívum lehet, az a jobb könyöktámasz hiánya. Ennek sokszor nagy hasznát tudtam volna venni. Bal oldalt van lehetőségünk erre, de a műanyag kialakítás hosszú távon nem túl kényelmes. Bár én kifejezetten érzékeny vagyok erre, szóval az emberek többség valószínűleg elégedett lenne. Ezt nézzétek el nekem…!!!

Jó dologból és megoldásból már messze több van az autóban. A középkonzolt remekül ágyazták be, és finomabb külső borítást, valamint piros díszítést kapott, ami nagyszerűen harmonizál a belső térrel. A rendszer gyorsan, stabilan és egyszerűen működik. Sőt, szerintem a telefonos kihangosítás és a hangrendszer is sokat fejlődött. Az egyik legkellemesebb csalódást a hangrendszer jelentette, mely olyannyira jól szól az új Twingóban, hogy megmerem kockáztatni, több prémiumos társával felveszi a versenyt. Egészen magas hangokon is remekül szólt, én pedig rendre hülyét csináltam magamból, amikor énekeltem és „táncoltam” az autóban. Sok kellemes percet jelentett ez számomra, amiért tényleg hálásak lesznek az ügyfelek.

A sportülések ugyancsak sokat dobnak az összhatáson, amit szinte kivétel nélkül az összes utasom megjegyzett! Tényleg nagyon tetszett neki, és mindamellett még kényelmes is.

A Renault a humort is előnyben részesítette, miközben ezt összekötötte a praktikával. Tényleg csak nevetni tudtam a kesztyűtartó megoldásán, ami kihúzván a kezünkbe marad. Ez kvázi egy hordozható kis csomagként is funkcionál, mindamellett, hogy a kihúzásával újabb hely válik elérhetővé a kesztyűtartóban. Hasonlót kapunk sebességváltó előtt és a konzol alatt található tároló rekesszel, amit egy mozdulattal eltávolíthatunk. Ha ezt a vödörszerűséget levesszük, akkor pedig megkapjuk a pohártartókat. Szóval egy kis LEGO-feeling is jelen van az új Twingóban.

Azzal, hogy a motor a csomagtartó alatt kapott helyet, természetesen nyertünk pár centiméter helyet, ami egy ilyen kisautó esetében mindig fontos szempont. Az elődhöz képest 23 centiméteres különbségről számolhatunk be, ami nem kevés. Hátul természetesen nem fogad bennünket keleti kényelem, de kényelmesen ülhetünk, még a hosszabb utak során is. A csomagtér 25 literrel kínál több helyet számukra, ami így közel 190 litert jelent. Az ülések lehajtásával pedig majdnem 1000 litert kapunk.

Motor – 1500 felett jól húz, de sokat fogyaszt

Mint már azt korábban említettük, a motor hátul kapott helyet, ami mindenképpen újdonságot jelenthet a harmadik generáció esetében. A hátsókerékhajtás, és az első és a hátsó tengely között 45:55 tömegarány adott. Az erőforrásról egy 0,9 literes, háromhengeres TURBÓS egység gondoskodik, ami 90 lóerőt és 135 Nm-es nyomatékot generál számunkra. A lóerőket tekintve ez hússzal jelent többet a standard verzióhoz képest, míg a nyomatéknál ez az érték 33%-os növekedést eredményezett.

Az első métereken hiába nyomjuk neki a padlót, mintha nem is akarna reagálni, de 1500-as fordulat felett már minden sokkal NYOMATÉKOSABB. Ilyenkor a kis hátsó motor hirtelen nagyon hangossá válik és rendesen érezni a nyomatékot, amit kiad magából. Szóval nem kell attól félnünk, hogy egy meredekebb lejtőn cserben hagy minket, mert nem fog!

Álló helyzetből majdnem 11 másodpercet kell várnunk arra, míg eléri a 100 km/órát. Ez a gyengébb érték nagyban köszönhető annak, hogy az első pár métereken valóban „agyhalottként” reagál az új Twingo. A végsebessége majdnem eléri a 170 km/órát, ami jónak mondható, de ez az autó nem erről szól, hanem a városi kalandozásról. Igaz, ebben az esetben a majdnem 1 tonnás súly kicsit soknak tűnik.

A kezelhetősége azonban már sokkal jobb adatokat mutat. Az autó rendkívül fordulékony és minden percét élveztem, amit a volán mögött eltöltöttem vele. A parkolásoknál „kaszkadőrként” brillírozhattam, és még a gyorsabb kanyarokban sem úszott meg alattam. Igaz, erősebb szél esetén néhol instabillá válik, de másokkal ellentétben ezt nem találtam olyan vészesnek.

Eleinte azt gondoltam, hogy a futómű nagyon jól van beállítva, de pár perccel később – a magyar útviszonyoknak köszönhetően – rájöttem, hogy a beállítás túl feszes és még a kisebb fekvőrendőröknél is kávédarálóban érezhetjük magunkat. A csillapítás nem túl érezhető, legalábbis, ha az út egyenetlenné válik. Személy szerint legalább két értékkel finomabbra venném a csillapítást, de nagyon kíváncsi lettem volna arra, hogy ezzel a feszes futóművel mit produkált volna az autó a Hungaroringen.

A fékek kissé megleptek, szó ami szó… Elöl hűtött tárcsákat, addig hátul dobfékeket kapunk, amik az ESP-s fékrendszerrel válik teljessé. Az első fékút enyhe túlzással, mintha nem is létezne, amit azonnal éreztem. Kellett még egy kis idő, míg rászoktam az erősebb fékezésre.

A sebességváltásról 5-sebességes manuális rendszer gondoskodik, amivel nem túlzottan voltam kibékülve. Az átmenetek nem voltak túl simák, és néha akadt is. Ha az átlagot nézzük, akkor jónak mondható, de azt hiszem, a manuális egységeket tekintve a Renault-nál ez még mindig gyenge pontot jelent.

Fogyasztás – sok…

Ez egy újabb olyan pont volt, ami meglepetést okozott, és sajnos negatívan. Annak ellenére, hogy egy ilyen kisautóról beszélünk, apró motorral felszerelve, meglehetősen nagy fogyasztási adatokat kaptam a tesztem végén. A gyári adatok 4,3 litert mutatnak 100 kilométeren, amivel még különösebb gondunk nem is lenne. Nálam ez a kombinált használattal 7,4 literes átlag jött ki. Tekintve azt, hogy a legutóbbi két tesztautóm, a Smart Forfour és a Nissan Pulsar többet kínált, jobb mutatókkal rendelkeztek.

Árak – nem túl sok, nem is túl kevés

GP live

  
Forrás: auto-live.hu / Hujber Dávid
24 Ó R A

2022.01.23 19:21:29
2022.01.23 19:13:07
2022.01.23 19:11:05
2022.01.23 19:05:39
2022.01.23 19:01:46
2022.01.23 18:58:25
2022.01.23 17:46:39
2022.01.23 17:44:07
2022.01.23 17:39:20
2022.01.23 17:34:52
2022.01.23 17:31:04
2022.01.23 17:27:13
Információ:
info@magyarorszag24.hu
Szerkesztőség:
szerkesztoseg@magyarorszag24.hu
Médiaajánlat letöltése (PDF)
sales@magyarorszag24.hu