F R I S S
2 4 Ó R A


2022.08.14 06:49:15
2022.08.14 06:04:49
2022.08.13 16:20:14
2022.08.13 16:17:22
2022.08.13 10:41:46
2022.08.13 10:32:37
2022.08.13 10:26:06
2022.08.13 10:12:05
2022.08.13 10:09:30
2022.08.12 21:11:12
2022.08.12 10:46:09
2022.08.12 10:37:36
2022.08.12 10:30:31
2022.08.11 18:34:41
2022.08.11 18:31:50
2022.08.11 18:27:35
Extraprofitadó: olyasmi, mint a Bokros-csomag volt
Extraprofitadó: olyasmi, mint a Bokros-csomag volt
Július elsejétől lép hatályba a kormány „extraprofit” különadójáról szóló rendelet, amit a pünkösdi hosszú hétvégén hirdetett ki a kormány.

A kabinet az ukrán háború gazdasági hatásaival magyarázza a költségvetési kiigazításokat, ám erre a Népszava szerint valójában az év eleji mintegy 2000 milliárdos választási osztogatás miatt van szükség.

Emlékeztetnek rá, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a hétvégén az állami rádióban arról beszélt, a cégeknél keletkező extraprofit megadóztatásával igazítja ki a költségvetést a kormány. A miniszter azt is mondta, hogy ha érintett cégek az adót megpróbálják a lakosságra hárítani „gyorsan és keményen fellép”.

A lap szerint azonban a kihirdetett adók többsége valójában nem is a profitot, pláne nem a nem létező extraprofitot, hanem a cégek bevételeit adóztatja. Több adónemnél pedig gyakorlatilag fogyasztási adót vetnek ki, amit szinte egy az egyben át fognak hárítani a cégek a lakosságra. Úgy vélik továbbá, hogy az extra sarcok az inflációt is tovább fogják gerjeszteni, ami véső soron szintén a lakossági megszorítás egyik eszköze.

Megjegyzik,hasonló megoldással utoljára a Bokros-csomag élt: 1994-ben is az inflációt használta fel a kormány arra, hogy a lakossági jövedelmeket elinflálja.

A lap szerint gyakorlatilag fogyasztási adóként működik például a bankokra kivetett a plusz tranzakciós adó, amit formálisan ugyan a pénzintézetek fizetnek, de a teher könnyen az ügyfeleknél köthet ki emelt díjak formájában. A bankoknál sem a profit, hanem a kamatbevétel arányában vonja el a kormány a sarcot: 2022-ben a nettó árbevétel 10, 2023-ben pedig a 8 százalékát – derül ki a rendeletből. Ebből a forrásból 250 milliárd forint adóbevételt remél a kormány.

Ahogy ők látják, egyedül a Mol esetében beszélhetünk extraprofit-adóról, itt az állam a olcsó „véres” orosz olaj és a világpiaci olaj árkülönbözetének 25 százalékát vonja el – vagyis a profit csekély részét, nagyobb része ott marad a Molnál, ugyanis az olajcég ezen az árrésen nyert nyeréségből finanszírozza a 480 forintos lakossági benzináron keletkező veszteségét.

Az energiaszektortól 300 milliárdot vár a kormány, de a Mol-adón felül megadóztatja a zöldenergiát termelő cégeket, illetve jelentősen emeli a bányajáradékot is, így jön össze a szektor 300 milliárdos éves plusz adója.

Az Orbán-kormány döntött a közvetlenül a lakosság által fizetett adók emeléséről is: emelkedik a jövedéki adó, de nemcsak a korábban behangozott dohány és alkoholtermékeknél, hanem egyes energiahordozóknál is. Így magasabb jövedéki adót kell fizetni júliustól a fűtőolajra, hidrogén és LOG-gázokra, amelyeket járműhajtásra használnak, valamint a szénre is.

Ezeknél a jövedéki adó azonnal beépül a fogyasztói árakba. Emelkedik a népegészségügyi termékadó, azaz a csipszadó mértéke is, így áremelések várhatóak az üdítő és energiaitaloknál, a snackeknél és az ízesített söröknél is.

  
Forrás: 24.hu / abc24 media
24 Ó R A

2022.08.14 06:49:15
2022.08.14 06:04:49
2022.08.13 16:20:14
2022.08.13 16:17:22
2022.08.13 10:41:46
2022.08.13 10:32:37
2022.08.13 10:26:06
2022.08.13 10:12:05
2022.08.13 10:09:30
2022.08.12 21:11:12
2022.08.12 10:46:09
2022.08.12 10:37:36
Információ:
info@magyarorszag24.hu
Szerkesztőség:
szerkesztoseg@magyarorszag24.hu
Médiaajánlat letöltése (PDF)
sales@magyarorszag24.hu